2009. november 1.
kellett nekem elkiabálni, hogy alig történik mostanában valami. Hát egyből rá is kontráztak :)
Voltunk a dédinél csütörtökön, és nagyon jól viselkedtek. Eljátszottak egymással, kaptak új játékot, ruhákat és egy csomó cipőcskét! Aztán hazajöttünk délután. Minden rendben ment. Fürdettünk etettünk fektettünk. Egyszer csak éjszaka, nem megszokott időben nagy sírás. Enikő ébredt fel, mikor megfogtam, és kicsit magamhoz tértem az alvásból, akkor éreztem, hogy szegénykém tiszta meleg. 37,8 volt a láza. Megetettem, és beadtunk neki egy kúpot. Így nagy nehezen vissza is aludt mellettünk az ágyban. Szerencsére a láza lement, és másnap teljesen vidám volt. Minden esetre azért elvittek dokihoz, aki nagy vizsgálgatások után megállapította, hogy valami icipici gyulladást lát a fülénél, úgyhogy felírt antibiotikumot, ha esetleg megint belázasodna adjuk neki azt. Szerencsére nem volt rá szükség. Viszont a következő éjjelünk is elég nehézkesre sikeredett, megint többször felsírt. Tegnap este viszont már elaludni sem nagyon akart, és mivel a fogára is tippeltünk (ami ugye elég esedékes így hét és fél hósan) beadtunk neki egy adag panadolt, hogy tudjon pihenni. Egy kis nyöszörgés után el is aludt, majd reggel vettem észre, hogy bizony az első pici fogacskája, már elég jól érezhető. Talán egy nagyon vékony réteg fedi még. Úgyhogy biztos ez volt szegénykém gondja. Bogikát az éjjeli felsírások egyáltalán nem zavarták szerencsére. Viszont ő meg teljes uralma alá helyezte a kiságyat, mert egy fél éjjel alatt bejárja minden szegletét, hol hason, hol háton. És annak ellenére, hogy ő mennyire nem szeretett hason lenni, most simán elalszik úgy is.
Egymással már egyre többet játszanak! Olyan kis édesek :) bár nagyon kell figyelni, mert gyorsan megtépik másik haját, és akkor nagy sírás van! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.